Sport

1. A TEQBALL JÁTÉKSZABÁLYAI 1.A TEQBOARD A Teqboard méretei:

a.Hosszúság: 3000 mm

b.Szélesség: 1500 mm

c.Magasság: 760 mm

d.A Teqboard játékfelületének görbületét a felület legmagasabb és legalacsonyabb pontjai közötti távolság, valamint a legalacsonyabb pontjának a hálótól (vízszintesen) mért távolsága határozza meg. A játékfelület legmagasabb pontja a talajtól 760 mm, a legalacsonyabb 565 mm, míg a legalacsonyabb pont és háló közötti távolság vízszintesen 1490 mm.

Játékfelület anyaga:

a.Fa

b.Fém

c.Kompozit

A verseny Teqboard színe: a Teqboard színe minden esetben üssön el a labda és a talaj színétől.

2.A HÁLÓ A hálót minden esetben permanensen rögzíteni kell a Teqboardhoz.

A háló anyaga a következő lehet:

a.Plexi (PMMA)

b.Áttetsző polikarbonát (PC)

c.Fém keret.

A háló méret specifikációja:

a.Szélesség: 1700 mm

b.Vastagság: 20 mm

c.Magasság: 140 mm (a Teqboard felületétől számolva)

3.A LABDA Versenyeken a FIFA által jóváhagyott, 5-ös méretű labda használandó minden esetben.

A versenylabda színe: olyan színt kell választani, amely egyik játékos vagy páros felsőruházatának sem az alapszíne.

A versenylabda keménysége: a labdának a FIFA szabványok által meghatározott keménységűnek kell lennie.

4.MEGHATÁROZÁSOK A labdamenet addig tart, amíg a labda játékban van. Két labdamenet között maximum 15 másodperc telhet el, kivéve, ha vis maior áll fenn.

A játszma 12 pontig tart! Egy mérkőzés , versenytípustól függően 2, 3 vagy 4 nyert játszmáig tart. Minden játszmát az a fél nyeri, aki először eléri a 12. pontot, kivéve a döntő játszmát, ahol legalább két pont különbség kell a győzelemhez. A játékosok, párosok minden véget ért játszma után térfelet cserélnek. Két játszma között maximum 3 perc telhet el.

Mérkőzések típusai:

a. Egyéni mérkőzés : az a mérkőzés, ahol két játékos játszik egymás ellen.

b. Páros mérkőzés : az a mérkőzés, ahol két játékosból álló csapatok játszanak egymás ellen.

c. Csapatbajnokság : az a mérkőzéssorozat, ahol felváltva játszanak egyéni és páros mérkőzéseket.

Az adogatás: a labda játékba kerül attól a pillanattól kezdve, ahogy megszűnik a mozdulatlansága a szabad kéz tenyerében, ahonnan az adogatás szándékával indítják el, és játékban marad mindaddig, amíg a labdamenet ponttal véget nem ér, vagy félbe nem szakad. (Kivéve, ha a labda a feldobás után, bármely testrész érintése nélkül a földre esik. Lásd 1.5.14-es pont.)

A megismételendő labdamenet az, amelynek eredményét nem számítják be.

A pont az a labdamenet, amelynek az eredményét beszámítják.

Az adogató az a játékos, akinek elsőként kell átjuttatnia a labdát az ellenfél térfelére a labdamenet során.

A fogadó az a játékos vagy páros, akinek másodszor kell átjuttatnia az ellenfél térfelére a labdát a labdamenet során.

A játékvezető az a személy, akit a mérkőzés irányítására, ellenőrzésére jelölnek ki.

Az asszisztens játékvezető az a személy, aki a játékvezető munkáját segíti bizonyos döntéseivel.

A csusza: amennyiben a labda a Teqboard élén pattan és/vagy ott jól láthatóan irányt változtat, akkor az csuszának minősül. Amennyiben a játékos hozzáér ezután a labdához annak földön való pattanása előtt a labdamenet folytatódik tovább, azonban, ha hagyja földre pattanni, a labdamenetet újra kell játszani. Ha a csusza után a labda a Teqboard felületén pattan (úgy, hogy közben máshoz nem ért hozzá), akár ismét csuszaként, akkor az a játékos hibájának minősül, így pont jár az ellenfélnek.

Az oldalcsusza az, amikor a Teqboard oldalához (nem pedig az éléhez) ér a labda. Ez nem számít se pattanásnak, se csuszának, ilyen esetben az ellenfélé a pont.

5.AZ ADOGATÁS Az adogatás megkezdésekor a labdának mozdulatlanul kell nyugodnia az adogató kezének nyitott tenyerében a Teqboard legalacsonyabb szintje fölött. Az adogatónak megközelítőleg függőlegesen, minden pörgetés nélkül kell feldobnia a labdát úgy, hogy az a szabad kéz tenyerét elhagyva legalább 100 mm magasra repüljön.

Az adogatást egy érintésből, a Teqboard legalacsonyabb szintje fölött, a kéz és kar kivételével bármely más testrésszel kell elvégezni (az 1.14.2-es pontban taglalt érintés adogatás esetén szabálytalannak minősül).

Az adogató játékosnak a Teqboarddal szemben 1 méterre elhelyezett szervaalapvonal mögül és a Teqboard szélei mentén meghosszabbított képzeletbeli vonalak által behatárolt területről kell elvégeznie az adogatást. Az adogatás, akkor minősül szabályosnak, ha az adogatás pillanatában a játékos egyik lábfeje/cipője sem érinti a szervaalapvonalat és/vagy a szervaalapvonal és Teqboard közötti területet.

Az ugrásból történő adogatás rontott adogatásnak minősül.

Az adogatásnál a labda mozgásának minden egyes esetben felfelé irányulónak kell lennie, miután elhagyta az adogató testrészt.

Az adogatásnak az ellenfél szervavonala mögé, a Teqboardra kell érkeznie.

Rontott adogatás esetén az adogató játékos még egyszer próbálkozhat – egymás után két rontott adogatásnál azonban pont jár az ellenfélnek.

A szervavonalat érintő adogatás rontottnak minősül.

Az adogatás nem számít labdameneten belüli érintésnek, ezért azzal a testrésszel, amellyel a játékos adogatott, még kétszer egymás után visszajuttathatja a labdát az ellenfél térfelére.

A Teqboard élére érkező adogatást, amennyiben az csusza (és utána a földön pattan a labda), meg kell ismételni. Ez nem minősül rontott adogatásnak, de két csusza egymás után már egy rontott adogatásnak minősül.

Páros mérkőzés esetén, ha adogatásnál a csuszába földre pattanás előtt beleér a páros nem fogadó tagja, olyankor a pont az adogatónak jár.

Amennyiben az adogatás a hálóhoz ér, úgy az minden esetben rontottnak minősül.

Abban az esetben, ha a hálóról pattan a labda csuszára, a csusza szabály nem lép életbe. Ez szabálytalan, rontott adogatásnak minősül.

Amennyiben a játékos az adogatást elindítja, de bármi megzavarja, és nem óhajtja az adogatást folytatni, akkor bármilyen érintés nélkül hagynia kell a labdát a földre esni. Ezt egy adogatáson belül egyszer teheti meg, de ha ezt egymás után kétszer megteszi, akkor az már egy rontott adogatásnak minősül.

A játékos felelőssége úgy adogatni, hogy a játékvezető és/vagy az asszisztens játékvezető elégedett legyen az adogató szabály betartásával.

Ha a játékvezető vagy az asszisztens játékvezető nem biztos az adogatás szabályosságát illetően, akkor első alkalommal új adogatást rendelhet el és figyelmezteti az adogató játékost; de ha a játékos soron következő adogatásai nem teljesen tiszták, akkor szabálytalannak kell ítélni őket.

6.A LABDA VISSZAJUTTATÁSA A labdát úgy kell visszajuttatni az ellenfél térfelére, hogy maximum háromszor ér bele a játékos (vagy páros esetén a játékosok együttesen), illetve a labdának az ellenfél térfelén lévő játékfelületen (Teqboardon) pattannia kell.

A labda visszajuttatása akkor érvényes, ha az ellenfél térfelén lévő játékfelületen (Teqboardon) legalább egyszer pattan a labda, méghozzá úgy, hogy semmi máshoz nem ér hozzá, kivéve a hálót és a játékosokat.

Páros mérkőzésnél a labda visszajuttatása csak akkor szabályos, ha a pároson belül mindkét játékos egyenként legalább egyszer hozzáért szabályosan a labdához.

Háló képzeletbeli vonalának átlépése:

a.Bármely labda visszajuttatása esetén a játékos testrésze, amellyel visszajuttatja a labdát az ellenfél térfelére, nem nyúlhat túl a háló képzeletbeli meghosszabbított vonalán az érintés pillanatában (bármely más testrésze átnyúlhat).

b.Páros mérkőzés esetén a páros bármelyik tagja átlépheti a háló képzeletbeli vonalát, onnan azonban csak a társának adhatja vissza (vagy magának játszhatja vissza) a labdát, oly módon, hogy valamelyik lábfeje/cipője az ellenfél térfelén lévő, földön meghosszabbított szervavonal és a háló közötti területet érinti, úgy hogy az ellenfél térfelén lévő, földön meghosszabbított szervavonalának érintése már hiba. (Amennyiben ugrás közben játssza vissza a labdát, úgy az elugrás pillanatánál számít a szervavonal fontossága.)

c.Egyéni mérkőzés esetén is át lehet lépni a háló képzeletbeli vonalát a szabályoknak megfelelően, azonban a labdát csak a saját térfélről lehet átjátszani az ellenfél térfelére.

A labda visszajuttatása az ellenfél térfelére földről:

Akkor minősül szabályosnak a visszajuttatás, ha legalább az egyik lábfej/cipő a saját térfélen lévő, földön meghosszabbított szervavonal mögötti területet (az asztal, saját térfelének vége felőli oldalon) érinti (a földön meghosszabbított szervavonal érintése már hiba).

A labda visszajuttatása az ellenfél térfelére ugrásból:

Amennyiben a játékos ugrás közben juttatja vissza a labdát, akkor az elugrás pillanatában legalább az egyik lábfejének/cipőjének a saját térfélen lévő, földön meghosszabbított szervavonal mögötti területet (az asztal, saját térfelének vége felőli oldalon) érintenie kell az ugrás kezdetekor (a földön meghosszabbított szervavonal érintése már hiba).

7.A JÁTÉKREND Egyéniben az adogató kezdi a játékot adogatással, amelyet a fogadó visszaad. Ezt követően az adogató és a fogadó felváltva juttatja vissza a labdát.

Párosban az adogató kezdi a játékot adogatással, amelyet a fogadó fogad és egy vagy két érintésből átpasszolja a labdát a társának, aki a fennmaradó érintések függvényében vagy visszapasszolja, vagy visszajuttatja azt az ellenfél térfelére. Innentől kezdve a pároson belül bármelyik játékos hozzáérhet elsőnek a labdához a labdameneten belül.

8.A PONTSZERZÉS Amennyiben a labdamenetet nem kell megismételni, azaz a játékos pontot szerez,

a.ha az ellenfél szabálytalanul érinti a labdát;

b.ha az ellenfele elrontotta az adogatását kétszer egymás után, azaz kettős hibát követett el;

c.ha az ellenfele elrontotta a fogadást;

d.ha az ellenfél akadályoztatja a labdát;

e.ha az ellenfél a labdát nem a játékos térfelén lévő játékfelületre (Teqboardra) juttatta vissza;

f.ha az ellenfél, vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, hozzáér a Teqboardhoz;

g.ha az ellenfél, vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, hozzáér a hálóhoz;

h.ha az ellenfél hozzáér a másik csapatban lévő játékoshoz labdamenet közben. Amennyiben a labda az ellenfél térfelére érkezik anélkül, hogy érintette volna a játékfelületet (Teqboardot) és a játékosnak onnan kell visszapasszolni azt a csapattársnak, vagy egyéniben saját magának, abban az esetben az ellenfél játékosai kötelesek kitérni az útjukból úgy, hogy a labda a szabályok szerint megjátszható legyen;

i.ha párosban az ellenfél nem az első adogató és az első fogadó által meghatározott sorrendben érinti a labdát az adogatásnál;

j.ha az ellenfél háromnál többször ér labdába;

k.ha a labda hozzáér az ellenfél kezéhez, karjához;

l.ha a labda egynél többször pattan az ellenfél térfelén lévő játékfelületen, Teqboardon (kivéve lásd 1.8.1. e) és f) pontokat);

m.abban az esetben, ha az ellenfél úgy juttatja vissza a labdát, hogy egyik lábfeje/cipője sem érinti a saját földön meghosszabbított szervavonal mögötti (az asztal, ellenfél térfelének vége felőli oldal) területet az érintés pillanatában (kivéve lásd 1.6.5-ös pont). Amennyiben bármelyik része már hozzáér az ellenfél földön meghosszabbított szervavonalához, úgy a labda visszajuttatása szintén hibásnak minősül;

n.ha az ellenfél úgy juttatja vissza a labdát, hogy a labdát megjátszó testrésze átnyúl a háló képzeletbeli meghosszabbított vonalán az érintés pillanatában (bármely más testrésze átnyúlhat);

o.ha az ellenfél közvetlenül egymás után kétszer ér bele a labdába ugyanazzal a testrésszel. (Lábfej érintésnek minősül az összes térd alatti testrésszel való érintés.);

p.ha az ellenfél úgy juttatja vissza a labdát, hogy az a Teqboard oldalához ér (lásd oldalcsusza );

q.ha az ellenfél a labda Teqboardon való pattanása előtt a Teqboard felett beleér a labdába;

r.amennyiben a háló tetejének virtuálisan meghosszabbított vonala alatt megy át a labda az ellenfél térfelén lévő játékfelületre (Teqboardra);

s.ha a játékos úgy jutatta át a labdát az ellenfél térfelén lévő játékfelületre, hogy az visszapörög a saját térfelére anélkül, hogy az ellenfél beleérne (ha a Teqboardon való pattanás után a labda a hálót érinti, akkor az a szabályok szerint még megjátszható);

t.ha a labdamenet közben a játékosokon, azok ruháin, a Teqboardon és a hálón kívül bármi vagy bárki máshoz hozzáér a labda. Ilyen esetben az a játékos/páros veszíti el a pontot, akinél a labda visszajuttatása előtt a fent említett módon hozzáér bármihez vagy bárkihez az.

u.Amennyiben a hálón egynél többet pattan a labda és utána a szabályoknak megfelelő területre érkezik, a labdamenet folytatódik tovább és nem jár pont az ellenfélnek ezért

9.A JÁTSZMA A játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki előbb éri el a 12 pontot, kivéve,

ha a döntő játszmában mindkét játékos vagy páros 11-11 pontot szerzett. Ebben az esetben a játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki, vagy amely elsőként szerez egymást követően 2 ponttal többet az ellenfélnél.

10.A MÉRKŐZÉS A mérkőzés kettő, három vagy négy nyert játszmáig tarthat.

A mérkőzés során a játék folyamatosan, megszakítás nélkül zajlik, kivéve a játszmák közötti szüneteket, amikor a játékos 3 percnél nem hosszabb pihenőre jogosult. Ekkor a jegyzőkönyvbe regisztrált, maximum 2 fő, edző, csapattag adhat a játékosoknak instrukciókat.

A mérkőzés során egyszer lehet időt kérni, időtartama maximum 1 perc.

Orvosi ellátást minden játékos/páros, egy mérkőzés alatt, maximum 3 percre vehet igénybe.

A játékvezető joga eldönteni, hogy a mérkőzést meddig játsszák az esetlegesen fennálló rossz körülmények között.

11.AZ ADOGATÁS, A FOGADÁS ÉS A TÉRFÉLVÁLASZTÁS Az adogatás-, a fogadás- és térfélválasztás rendjének a jogát a játékvezető pénzfeldobással dönti el. A győztes választhat, hogy elsőként adogat (páros mérkőzésnél a fogadó csapat eldönti, hogy ki fogad a csapaton belül, ami alapján az adogató dönt, hogy a kiválasztott fogadónak ki adogat) vagy fogad, valamint hogy melyik térfélen kezdi a játékot.

Minden negyedik pontszerzés után a fogadó játékos vagy páros, adogató játékos vagy páros lesz, és így tovább felváltva a játszma végéig, kivéve a döntő játszmánál, ahol 11-11-es állásnál nincs döntő pont, mert két pont különbséggel kell nyerni. Amennyiben nem 13-11 vagy 11-13 lesz az eredmény, úgy 12-12- es állástól kezdve az adogatás felváltva, egy labdamenetenként történik.

Döntő játszmában pénzfeldobással dől el a kezdés és a térfélválasztás joga úgy, mint a mérkőzés elején.

Páros mérkőzésnél minden adogatás cserénél az előző fogadó játékos lesz az adogató és az előző adogató játékos partnere lesz a fogadó.

Az a játékos vagy páros, aki egy játszmában az adogatást kezdte, a következő játszmában először fogadó lesz. A fogadást kezdő páros első fogadó tagja pedig első adogatóvá válik.

Páros mérkőzésnél egy új játszma kezdetekor az adogató játékos annak adogat, akitől az előző játszmában az adogatást fogadta (kivéve döntő játszmánál).

Adogatás után mindig a fogadó játékosnak kell elsőként a labdába érni. A labdamenet további részében bárki hozzáérhet elsőként a labdához.

Az a játékos vagy páros, aki egy játszmában az egyik térfélen kezd játszani, a soron következő játszmát a másik térfélen játssza. A mérkőzés döntő játszmájában a játékosok és/vagy párosok, akkor cserélnek térfelet, ha valamelyik csapat először eléri a 6., 12., 18. (és így tovább 6-osával növekedve) pontot.

12.HIBÁK AZ ADOGATÁS, A FOGADÁS, ÉS A TÉRFÉLVÁLASZTÁS RENDJÉBEN Ha egy játékos nem a játékrend szerint adogat vagy fogad, a játékvezetőnek a tévedés felismerésekor azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd úgy kell a folytatást elrendelnie, ahogyan az adott állásnál a játszma megkezdésekor megállapított sorrend megköveteli.

Ha a játékosok, illetve játékvezető(k) megfeledkeznek a térfélcseréről, a játékvezetőnek a tévedés felismerésekor azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd abban a felállásban kell a folytatást elrendelnie, ahogyan az adott játszmaállásnál a mérkőzés megkezdésekor megállapított rend megköveteli.

A tévedés felismeréséig megszerzett pontok minden körülmények között érvényben maradnak.

13.AZ ÉRINTÉS A játékosok a kezükön és karjukon kívül bármely testrészükkel visszajuttathatják a labdát az ellenfél térfelére.

A játékosok bármely, a szabályoknak megfelelő, testrészükön maximum 3 másodpercig megtarthatják a labdát. Amennyiben ez az időtartam több, mint 3 másodperc, abban az esetben szabálytalan érintésnek minősül.

A játékosoknak maximum három érintés áll rendelkezésükre visszajuttatni az ellenfél térfelére a labdát. Ezt nem kötelező kihasználni, tehát egyéni mérkőzés esetén vissza lehet juttatni a labdát egy vagy két érintésből is. Páros mérkőzés esetén, mivel kötelező passzolni, kettő vagy három érintés áll rendelkezésre a labda visszajuttatására.

A játékosok nem érinthetik a labdát egymás után kétszer ugyanazzal a testrészükkel (pl.: jobb térd- jobb térd).

Páros mérkőzés esetén ez a szabály csak az egyénekre vonatkozik. Tehát amilyen testrésszel a páros egyik tagja átpasszolja a páros másik tagjának a labdát, akkor ugyanazzal a testrésszel a csapattárs beleérhet közvetlenül utána, amivel kapta azt, ez szabályosnak minősül.

A játékos nem szoríthatja be két testrésze közé a labdát.

Ha a játékosok nem szándékosan érnek bele a labdába, valamely testrészükkel vagy öltözékükkel a labdamenet közben (pl.: hashoz, pólóhoz hozzáér a labda), az is érintésnek számít.

A játékos vagy a páros háromszor egymás után ugyanazzal a testrésszel nem juttathatja vissza a labdát egy labdameneten belül az ellenfél térfelére. (Az adogatás nem számít labdameneten belüli érintésnek.)

Amennyiben a játékos a labdát úgy juttatja vissza az ellenfél térfelére a lábfejével, hogy azt a feje fölé emeli az érintés pillanatában, akkor a labda mozgásának minden egyes esetben felfelé irányulónak kell lennie.

Páros mérkőzésnél a páros tagjai nem érintkezhetnek szándékosan egymással a célból, hogy előnyösebb játékhelyzetbe kerüljenek.

Amennyiben egy vagy két érintés után a hálóról úgy pattan vissza a labda, hogy a játékos még meg tudja játszani azt (egy vagy két érintésből) a szabályoknak megfelelően, akkor az nem számít hibának. Ilyen esetben a hálóról visszapattanó labdát bármely, a szabályoknak megfelelő, testrésszel megjátszhatjuk.

Páros mérkőzésnél a hálóról visszapattanó labdát a páros bármelyik tagja megjátszhatja a szabályoknak megfelelően.

2.TEQBALL VERSENYSZABÁLYZAT

1.VERSENYSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGI KÖRE Alkalmazhatóság A játékszabályokat (1. fejezet) valamennyi hivatalos versenyen kötelező alkalmazni.

2.FELSZERELÉSEK ÉS JÁTÉKFELTÉTELEK Az öltözék Az öltözék általában rövid ujjú, vagy ujjatlan mezből, rövidnadrágból, szoknyából, vagy egyrészes sportdresszből, zokniból és cipőből áll. Más ruhanemű, például melegítő (alsó és/vagy felső) nem viselhető a mérkőzés alatt, csak a főbíró külön engedélyével.

A mez, rövidnadrág vagy szoknya fő színének -- kivéve a mez ujját és gallérját -- a használatban lévő labda színétől teljesen eltérőnek kell lennie.

A mez hátán lehetnek számok és feliratok, melyek azonosítják a játékost, az egyesületét, valamint az előírásoknak megfelelő hirdetéseket, összhangban a 2.2.4 ponttal.

Az öltözék elején vagy oldalán lévő kiegészítők, díszítések és az olyan egyéb, a játékos által viselt tárgyak nem lehetnek annyira feltűnőek, fénylőek, vagy tükröződőek, hogy az ellenfelet zavarják. Amennyiben a játékvezető úgy ítéli meg, hogy zavaró, abban az esetben le kell ragasztani vagy a játékosnak le kell vennie.

Az öltözéken nem lehet olyan ábra vagy felirat, amely törvény –és/vagy szabályellenes, vagy a játék hírnevét rontja, pl:

a.Más csapat emblémájával ellátott mezt a versenyzők nem viselhetnek a mérkőzéseken.

b.Az ellenfeleknek minden esetben megfelelő mértékben eltérő színű mezt kell viselniük, hogy jól megkülönböztethetőek legyenek.

6.Az öltözék szabályosságának, elfogadhatóságának megítélése a főbíró hatáskörébe tartozik.

a.A mérkőzéseken ugyanazon csapat játékosainak azonos színű mezt kell viselniük a csapatbajnokság valamennyi találkozóján.

b.Versenyeken az ellenfelek nem kötelesek különböző színű mezt viselni egyéni mérkőzés esetén. Az azonos egyesületből összeállított párosoknak, viszont azonos színű mezt kell viselniük.

Játékfeltételek A játéktér nem lehet kisebb, mint 10 méter hosszú, 10 méter széles és 4 méter magas.

Minden egyes játéktér részének a következő berendezéseket és felszereléseket tekintjük: a Teqboard (hálóval), játékvezetői asztalok és székek, eredményjelzők, törülköző- és labdatartók, az asztalok azonosítására szolgáló nyomtatott számok, kordonok, talajborítás, a kordonokon lévő táblák, melyek a játékosok, vagy a nemzeti szövetségek azonosítására szolgálnak.

A játékteret körülbelül 750 mm magas, egyforma a talajtól és a játékfelszerelésektől elütő háttérszínű kordonnal kell elkeríteni a szomszédos játéktértől és a nézőtértől.

Amennyiben több Teqboardot használnak a teremben, a megvilágítás erősségének egyformának kell lennie valamennyi Teqboardnál, és a háttér megvilágításának erőssége nem lehet nagyobb, mint a játéktéren mérhető legkisebb fényerő.

Fényforrás nem helyezhető el a talajtól 4 méternél alacsonyabban.

A háttérnek ajánlatos sötétnek lennie. Az eseményeken a természetes fény

beszűrődhet az ablakon, amennyiben nem türköződik a Teqboardon és nem zavarja a játékot.

A talaj borítása nem lehet világos színű, sem fényesen tükröződő, csúszós.

2.FEGYELMEZÉS Magatartás

A játékosoknak és az edzőknek, vagy más tanácsadóknak tartózkodniuk kell az olyan viselkedéstől, amellyel sportszerűtlenül befolyásolják az ellenfelet, megbotránkoztatják a nézőket, vagy a sport jó hírnevét veszélyeztetik, úgymint káromkodás, labda kirúgása a játéktérről, a Teqboard és a kordonok rugdosása, a hivatalos közreműködők sértegetése és egyéb sportszerűtlen viselkedés.

Ha bármikor a játékos, az edző vagy a tanácsadó komoly szabálysértést követ el, a játékvezető felfüggeszti a játékot és azonnal jelenti a főbírónak. Kevésbé súlyos szabálysértés esetén a játékvezető az első alkalommal sárga lapot mutat fel, és figyelmezteti az elkövetőt, hogy minden ismétlődés szankciót von maga után.

Ha a páros bármelyik tagja figyelmeztetést kap, akkor az a párosra vonatkozik.

A főbírónak saját hatáskörében jogában áll leléptetni a játékost egy mérkőzésről, kizárni a versenyszámból, vagy akár a versenyből súlyosan sportszerűtlen vagy erőszakos magatartásért, akár kap erről jelzést a játékvezetőtől, akár nem. Amennyiben így jár el, fel kell mutatnia a piros lapot és elküldeni a játékost a játéktérről.

Versenyeken egyszeri leléptetés maga után vonja az adott egyéni versenyszámból, illetve a főbíró döntésétől függően a csapatbajnokság hátralévő mérkőzéseiről való automatikus kizárást.

a.A csapatbajnokságon leléptetett versenyző további csapatbajnoki mérkőzésen nem játszhat, azokat 12:0 arányú játszmákkal az ellenfél javára kell jóváírni.

b.Egyéni és páros versenyeken alkalmazott leléptetés csak az adott versenyszámra vonatkozik, következő versenyszámokra nem terjed ki. A további versenyszámokban történő szereplésnek az eldöntése a főbíró jogkörébe tartozik. Ugyanazon versenyen történő ismételt leléptetés esetén a versenyzőt ki kell zárni a verseny hátralévő részéből.

c.Vesztesnek kell nyilvánítani azt a játékost, aki a mérkőzés megkezdésére a játékvezető felszólítására a Teqboardnál nem jelentkezik.

d.A leléptetett versenyzőnek el kell hagynia a versenytermet. A leléptetést – a kiváltó ok ismertetésével – jelezni kell a verseny felügyeletét ellátó Teqball szövetségnek.

e.Játszmát feladni a mérkőzés feladása nélkül nem lehetséges. A játszma feladása egyben a mérkőzés feladását is jelenti. A feladott mérkőzésen megnyert játszmák és pontok érvényben maradnak. A mérkőzésfeladás nem zárja ki a verseny további versenyszámaiban, illetve a csapatbajnokság soron következő mérkőzésein való részvételt.

Címkék

Teqball Szabályzat

Röplabda szabályzat

Kosárlabda szabályzat

Foci szabályzat